Rohonczy Gedeon kastélyt épített azokban az időkben, amikor az uraságok öröklött birtokain létező épületeknek köszönhetően nem siettek új épületekre is pénzt költeni. A borospincékkel ellátott nyári úrilak, az egykor korszerű és világszerte híres mezőgazdasági birtok részeként épült a 19. század végén. Építészeti stílusát illetően a klasszicizmus és a barokk keveredésének mondható.

Rohonczy gróf a kastélyt természeti környezetbe ágyaztatta be, köréje parkot terveztetett, a parkba őshonos fákat, cserjéket ültettetett. Tapasztalt, szakértő kertészekre bízta a parkot, a növényeket, a sétautakat, a parki építményeket pedig szakosított tájépítők alakították szebbé. Minden nagyon szép és előkelő volt: szökőkutak, kis tavak, a növényzetet tápláló vízfolyások, virágoskertek és parcellák. A kastély környezete igazi pihenőhely volt.

A gyöngyszigeti kastély a Rohonczyak életmódjához igazodott, műszakilag lépést tartott a technikai fejlődéssel, sőt bizonyos lépéseknél jóval előrébb is haladt. Gedeon luxus iránti igényét kielégítve, a kastély belseje kényelmes volt és pompában virult, egyúttal méltó keretet biztosított lakói mindennapi foglalatosságaihoz.

Rohonczyék nemcsak a nyarat töltötték a gyöngyszigeti kastélyukban, mint ahogyan azt a legtöbb környékbeli ariszokrata tette. Állandó tartózkodási helyük és családi otthonuk volt a kastély is, a törökbecsei úrilak is, éa a budapesti palota is. Mivel a birtok jövedelemzett, gondozni kellett, úgymint a versenylóistállót is, de Rohonczy Gida a fővárosi politikai életből sem maradhatott ki, ezért alkalmakként itt vagy ott volt, már ahogyan a helyzet megkövetelte. A városi magánpalotákban többnyire a téli hónapokban zajlott élénk társasági élet.

Rohoczy gróf úr életének volt egy bohém arca is. Szerette a pénzt, a nőket, a lovakat, a szerencsejátékot, a vadászatot és a jó bort, de mindenek előtt mégis a birtokát, amit élete idején felvirágoztatt úgy mint senki előtte és senki utána.

Füstmacska, 2017

Fotó: A Rohonczy-kastély egy korabeli képes magazinban